Mi az a Kasumi-An?

1972-ben meghalt Takamatsu Toshitsugu , a Togakure Ryu 33. soke-ja. A soke címet tanítványának és védencének, Hatsumi Masaaki-nak adta tovább. Tanítója tiszteletére az új soke iskoláját Bujinkan Dojo-nak nevezte el. A Bujin isteni harcost, a Kan pedig csarnokot jelent. Ebben az iskolában egy szívós, elszánt kis tanuló csoportnak tanította a ninja művészetét.

A 70-es évek közepén Hatsumi sensei elindított egy Shidoshi-Kai nevű csoportot. Ennek a csoportnak a tanulóit bízta meg a művészet alapjainak a terjesztésével és tanításával. Mindegyik kapott egy kézzel írott könyvet, a "Tenchijin Ryaku No Maki"-t, amely technikai alap listaként és igazolásként volt használatos. A tanítóknak ki kellett dolgozniuk egy saját tananyagot a művészet tanítására. Mindegyik teljes önállóságot kapott a könyvben szereplő anyag értelmezésében és hangsúlyozásában. Stephen K. Hayes - az egyetlen nyugati az eredeti Shidoshi-Kai-ban - volt megbízva az információ Japánból való kivitelére, hogy megossza a világgal.

Japánok lévén, a csoport összes eredeti tagja használhatta nevét az iskolához, például Bujinkan Manaka Dojo. Hayes shidoshinak nem tetszett a nyugati név hangzása a japánnal, mint Bujinkan Hayes Dojo, így a Bujinkan Kasumi-An Dojo név használata mellett döntött. A Kasumi "ködöt" jelent japánul, egy szójáték.

Miután Hayes shidoshi visszatért Japánból, elkezdte tanítani ezt a művészetet szerte a világon. Sok tanítványt magához vonzott, s elkezdődött a nagy nyugati ninja őrület. Több ezer órát tartva tanításra, szemináriumokra, Hayes Shidoshi a "Tenchijin Ryaku No Maki"-ban leírt és Hatsumi sensei által tanított művészet nyugatiaknak való tanítását nagyon hatékonyra finomította.

Az idő múlásával nőtt a művészet, a tanítványokból tanítók lettek. Azok a tanítók, akik elég sokat edzettek Hayes shidoshival, engedélyt kaptak a Bujinkan Kasumi-An használatára, amennyiben akarták. Néhányan az első taníványok közül, mint például Bud Malstrom és én, elfogadták. Mások Hayes shidoshi tanítványai közül, mint például Jack Hoban, úgy döntöttek, sajátot írnak. Most már a tanítvány tanítók negyedik generációjánál járunk, így a művészet elég változatos lett.

A New York Budoban úgy döntöttem, maradok a Kasumi-An programnál. A Bujinkan összes magyarázatai közül ez a legegyszerűbb az amerikai tanítványoknak megtanulni, és a leghasznosabb ebben az erőszakkal teli országban, azok közül, amelyeket láttam.

Hatsumi sensei adott valamit a világ instruktorainak: a tanítás szabadságát. Hogy ez ajándék, vagy átok, ezt az instruktoroknak kell eldönteni. Ezt minden tanulónak figyelembe kell venni, még az enyémeknek is, ha tanulnak valahol.

"Mindannyian kaptunk egy könyvet szabályokkal, egy dobozt eszközökkel, egy alaktalan halmot. A mi dolgunk eldönteni, hogy gázlót vagy gátat építünk a patakban." - egy ismeretlen szerzőtől.